Kalocsa
- A Kalocsai Porcelán Manufaktúrában a látogatók figyelemmel kísérhetik a porcelángyártás minden folyamatát, a porcelánöntéstől az égetőkemencéig. Bővebben
- Ez a rövid film a Kalocsai Porcelán Manufaktúra munkáját mutatja be: a porcelán készítését és a kalocsai minta kézi festését.
2, Kilátogatás a Kalocsai révhez, Dunaparti szabadidős program,
ez a várostól kb 6 km-re található kerékpárúton.
- Itt található Vendéglátós helyek a Kékdunavendéglő. és a
- Hori italbolt és halsütő:
Ahol ilyen keszeg kerül a tányérra !
Valamint nem utolsósorban említendő még az útközben található Nyárfa vendéglő ,
ami mindig csillapítja az oda betérő vándor éhségét !
Kalocsáról jó tudni !
Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye
A kalocsai érsekség, hivatalos nevén Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye egyike az I. István által alapított egyházmegyéknek. Kezdetektől fogva érsekség volt ámbár az Esztergomi érsekség mind a mai napig megőrizte a vele szembeni előnyeit. Jelenlegi főpásztora dr. Bábel Balázs.
A Kalocsai Érsekség a 2. legmagasabb rangú egyházmegye Magyarországon.
- Főszékesegyháza a Nagyboldogasszony érseki főszékesegyház,
- Társszékesegyháza az Urunk Mennybemenetele érseki társszékesegyház.
- Volt Társfőszékesegyháza a Bácsi Szent Pál érseki társfőszékesegyház
Neve
Több névváltoztatáson is átment:
- Neve eleinte Kalocsai Érsekség.
- Később mikor Bács is érseki székhely lett, neve Kalocsa-Bácsi Érsekségre változott
- A török uralom idején elpusztult Bács városa és újra a Kalocsai Érsekség nevet használták, de hivatalosan megmaradt a Kalocsa-Bácsi Érsekség név
- A kiegyezéskor hivatalosan is Kalocsai Érsekség lett a név.
- A trianoni békeszerződés után a Magyarországon maradt részek neve újra Kalocsa-Bácsi Érsekség lett, illetve az elszakított területek neve Bácsi Apostoli Közigazgatás melynek székhelye Szabadka volt.
- Ez az állapot megváltozott, mikor 1968. január 25-ban az elszakított területek helyén megszervezték az új püspökséget a Szabadkai Egyházmegyét.
- 1993-ban II. János Pál pápa rendezte a magyarországi helyzetet is. Ekkor lett a Kalocsa-Bácsi Érsekségből Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, melynek társszékhelye Kecskemét lett.
