2017.05.13. Mártélyi túra
Ma a halasi bringások minden jóban és látszólag kelemetlen rosszban részesültek. Tekertünk, uticélunk Mártély volt, a Holt-Tisza partján fekvő üdülő- és mávésztelep. Kistelekről kerekeztünk oda és vissza. Oda menet hátszél és napfény volt, azaz örömbriga. Midszentnél közben átkompoztunk a Tiszán túlra. Megérkeztünk Mártélyra, és nagy szerencsénkre csak akkor kezdett el esni az eső. A Holt-Tisza stégjén még csináltunk pár fortót, majd már a szemerkélő esőben elindultunk vissza. A folyó töltése tetején vitt utunk, ahol óriási zápor és villámlás, égzengés kapott el bennünket. Az ázott és fanyar arcokat a fényklépek is megmutatják itt-ott. Így érkeztünk vissza Mindszentre, a cápás kocsmába, ahol egy kávészünetnyi melegedőt engedélyeztünk magunknak, majd ismét kompra szálltunk és összesen kb. 62 km megtétele után vissza is értünk Kistelekre. Termésetesen ott és akkor azonnal elállt az eső. A bicókat felpakotuk az autókra, és mindenki elindult hazafelé. A szegediek, a kecskemétiek és mi halasiak is. Szép, jó és változatos nap volt. Ilyen változatossá csak a bringázás tehet egy napot. Halasra már tűző napfényben és full sárosan érkeztünk. Szegény biciklimet itthon azonnal bele is fektettem a füldőkádba. Megérdemelte. Zord körülménykek között is nagyszerűen viselkedett.
Cikk: Szűcs Károly
