2017.05.20. Szarvasi kerékpártúra
A halasi bringások, a szigorú éves tervünknek megfelelően, tegnap Szarvas és környékén köröztek. Ezúttal csatlakoztak hozzánk a budapesti, tatabányai és hódmezővásárhelyi barátaink. Autóval mentük Szarvasig, majd ott a Tesco parkolójában lepakolva indult a 86 km-es túra. Szarvason megnéztük az 1830-ban épült, ló vontatású szárazmalmot, majd következett a nagyszénási fagyizó. Innen Gádorosra, majd Fábiánsebestyénre tekertünk tovább a Nemzeti part hihetetlenül patinás, azaz romos útján. Ötméterenként 2-3-szor váltakozott a murva-gödör-aszfalt-kavics-por szisztéma. Valódi nemzeti érték ez a rész… persze: virágok, illatok, fák... Itt ért bennünket a kb. 26-28 C-os koradélutáni forróság. Fábiánsebestyénben tehát jöhetett az artézi frissítő és a kocsmai radler. És el ne felejtsem… itt ittam korunk legolcsóbb kávéját (60 Ft/ adag). Kicsit hosszabb pihenőt követően ismét bicajra szálltunk, de már csak mintegy 20 km-volt a szarvasi visszaérkezésig. Utolsó nagyszerrű látnivalót és némi bohóckodást kínált az 1138-ban már írásban említett, hajdani Ecser falu pusztai romtemploma. Miután Szarvason újra autóra pakoltuk a bringákat és elbúcsúztunk a barátainktól, hazafelé még beugrottunk Békésszentandráson a Szt. András házi sörfőzde termékeit megkóstolni. Volt, aki az otthoniakra is gondolt és jó pár üveggel elraktározott a nagy melegben különösen értékes nedűből. Este 9-re már Halason is voltunk.
Ahogy egyre melegebb lett, és egyre több kilométer került a lábakba, az arcokon, mozdulatokon is előtűnik a fáradtság. Ez azonban hamar játékos heccelődésben olvadt fel a kocsmák idítő és hűsítő szolgáltatásai által, vagy olyan játékos megoldásokra sarkallta a társaságot, mint pl. az ecseri romtemplom falmászó attrakciója. A Szarvastól pár kilométere fekvő, Árpád-kori Ecser falu romtemploma igazán érdekes és pazar látványosság volt, amelyhez a maga módján a bringás társaság is fel tudott nőni (a fényképek alapján remélem lejön ez a hangulat és ötletparádé). Az út vége pedig a kellemes le- és elereszkedés pillanatait adták, amikor Békésszentandráson a Szent András házi sörfőzde nedűjei oldották bennünk a feszültséget, és feledtették a nap fáradalmait.
Cikk: Szűcs Károly